Hitem
Hiszek a felettünk lévő teremtő erőben,
Hiszek a szépségben, a jóságban, mely legyőz mindent,
Hiszek egyszülött fiamban,
Hiszek az örök szerelemben,
S végre hiszek önmagamban.
Fábián Mária 1997
1953-ban születtem Budapesten. A képzőművészettel amatőrként foglalkozom.5 évig voltam tagja a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdiónak, ahol Bodonyi Ferenc tanár úr vezetésével aktot és portrét rajzoltunk. 5 alkalommal vettem részt a stúdió képzőművész táborában. A Csili Művelődési Ház Felnőtt Képzőművész Stúdiójában is képeztem magam Bunda János István tanár úr irányításával.
Kiállítottam az Orosz Kulturális Központban, belvárosi kávéházakban, a Szabó Ervin Könyvtár fiókjaiban és a Harmónia Múhelyben. Az alkotás nagy öröm, mikor egy-egy jól sikerült munkámmal elkészülök, nagyon jó érzés lesz úrrá rajtam. Célom, hogy képeimmel másoknak is örömöt okozzak.
Fábián Mária
Nem jó egyedül lenni...olyankor elkerül a véletlenek örök játéka, s a cívódás önmagunkkal olykor hamis játékra késztet…
Egy szerelmes barátom azt válaszolta:
„Jó egyedül lenni, mert olyankor megszólalhat a csendből az Egyetlen Igaz Hang…”
A Szívem nem rest dalolni szépet, szavakból festek csöndvászonra képet…
Arc Lényünk homlokzata, mely kívülről takar, és csak sejteti a Bentség meleg reményét…
Árul és rejt egy régmúlt szándék szerént!
Arc Ív
A kör, a világegyetem egy szelete, a Hatalmas Napkorong egy cikkeje, mely átíveli a két pont közötti űrt…
Arca Bárka, Hajó
Az Új Hold sarlója az ősi Mezopotámiában, amely a holtak lelkét az égi vizeken…
Ár Értéke valaminek, vagy Sodrás, mely mindent magával ragad!
Az elemek pusztító-építő, önzéstől mentes játéka!
Gyöngysor
A világ kereke folyvást csak perdül! Miként lehet mégis megfesteni a változást???
A filmrendező sok-sok pillanatképből komponál színelt történést, s mi Nézők, tökéletlenségünktől ámíttatva hitelt adunk neki! A vászon előtt ülve képzelt világunk kockái átrendeződnek néhány pillanatra! Sír vagy Nevet bennünk az Elfogadás…
A Sejtetés, a ki-nemmondottság és ill. esetleg a Kimondhatatlanság megfogalmazni vágyásának kínja… Mondd ki végre Mari, hogy szeretsz Bennünket, s vágyol rá, hogy viszontszeressünk!
Gyöngysor – Kreativitás
Mikor átküldted a képeid digitális mását, a nézegető-progam szépen sorba rakta azokat. Kattintásra Nagyság, Dátum, ABC sorrend szerint szembesülhettem velük… ám egyesével kinagyítva, mégiscsak valami gépi sorsszerűség szerint szervezve láttam őket…
Itt, a falakra álmodva szándékod szerint, átjár az újféle megismerésének öröme…egy másik lehetőség tárul elém:
a TE Alkotóerőd sorsszerűségének igazsága….
Talán ez a legnagyszerűbb: Szabadon választhatsz Vonzást és Taszítást minden pillanatban, s lásd; választásod révén egészen mássá lesz valóságunk…
Járjunk hát körbe! Kalandra fel; Nézzük –Lássuk milyenné válik Ma este az együtt
Írt – Festett-Gondolt-Zengett
VALÓSÁG!
Garamvölgyi Attila
Elhangzott 2007. február 6-án a FSZEK Liszt Ferenc téri könyvtárában