Hitem

Hiszek a felettünk lévő teremtő erőben,
Hiszek a szépségben, a jóságban, mely legyőz mindent,
Hiszek egyszülött fiamban,
Hiszek az örök szerelemben,
S végre hiszek önmagamban.

Fábián Mária 1997

 

1953-ban születtem Budapesten. A képzőművészettel amatőrként foglalkozom.5 évig voltam tagja a Budapesti Pedagógus Képzőművész Stúdiónak, ahol Bodonyi Ferenc tanár úr vezetésével aktot és portrét rajzoltunk. 5 alkalommal vettem részt a stúdió képzőművész táborában. A  Csili Művelődési Ház Felnőtt Képzőművész Stúdiójában is képeztem magam  Bunda János István tanár úr irányításával.

Kiállítottam az Orosz Kulturális Központban, belvárosi kávéházakban, a Szabó Ervin Könyvtár fiókjaiban és a Harmónia Múhelyben. Az alkotás nagy öröm, mikor egy-egy jól sikerült munkámmal elkészülök, nagyon jó érzés lesz úrrá rajtam. Célom, hogy képeimmel másoknak is örömöt okozzak.

Fábián Mária

 

Nem jó egyedül lenni...olyankor elkerül a véletlenek örök játéka, s a cívódás önmagunkkal olykor hamis játékra késztet…

Egy szerelmes barátom azt válaszolta:
„Jó egyedül lenni, mert olyankor megszólalhat a csendből az Egyetlen Igaz Hang…”

A Szívem nem rest dalolni szépet, szavakból festek csöndvászonra képet…

Arc Lényünk homlokzata, mely kívülről takar, és csak sejteti a Bentség meleg reményét…

Árul és rejt egy régmúlt szándék szerént!

Arc Ív

A kör, a világegyetem egy szelete, a Hatalmas Napkorong egy cikkeje, mely átíveli a két pont közötti űrt…

Arca Bárka, Hajó

Az Új Hold sarlója az ősi Mezopotámiában, amely a holtak lelkét az égi vizeken…

Ár Értéke valaminek, vagy Sodrás, mely mindent magával ragad!

Az elemek pusztító-építő, önzéstől mentes játéka!

Gyöngysor

A világ kereke folyvást csak perdül! Miként lehet mégis megfesteni a változást???

A filmrendező sok-sok pillanatképből komponál színelt történést, s mi Nézők, tökéletlenségünktől ámíttatva hitelt adunk neki! A vászon előtt ülve képzelt világunk kockái átrendeződnek néhány pillanatra! Sír vagy Nevet bennünk az Elfogadás…
A Sejtetés, a ki-nemmondottság és ill. esetleg a Kimondhatatlanság megfogalmazni vágyásának kínja… Mondd ki végre Mari, hogy szeretsz Bennünket, s vágyol rá, hogy viszontszeressünk!

Gyöngysor – Kreativitás

Mikor átküldted a képeid digitális mását, a nézegető-progam szépen sorba rakta azokat. Kattintásra Nagyság, Dátum, ABC sorrend szerint szembesülhettem velük… ám egyesével kinagyítva, mégiscsak valami gépi sorsszerűség szerint szervezve láttam őket…
Itt, a falakra álmodva szándékod szerint, átjár az újféle megismerésének öröme…egy másik lehetőség tárul elém:

a TE Alkotóerőd sorsszerűségének igazsága….

Talán ez a legnagyszerűbb: Szabadon választhatsz Vonzást és Taszítást minden pillanatban, s lásd; választásod révén egészen mássá lesz valóságunk…

Járjunk hát körbe! Kalandra fel; Nézzük –Lássuk milyenné válik Ma este az együtt
Írt – Festett-Gondolt-Zengett

VALÓSÁG!

Garamvölgyi Attila

Elhangzott 2007. február 6-án a FSZEK Liszt Ferenc téri könyvtárában

 

 

Képgaléria